Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 Kedves Látogató!

Arka történetében elmondhatjuk, hogy nincs időszak, amikor emberek ne laktak volna ezen a környéken. Arka  egy tófenéken fekszikKép  A Magoska (734m ) és a Kerekhegy (565m)vulkáni eredetű, amelyek a múltban működtek, a Tóhegy(344m) vulkánként nem működött, de mozgott( a forró lávafolyamból kitörő gázok után kihülő andezitbe mindha beleharaptak volna   Kép ("ördögharapás")  A pliocén végén (őskőkor i.e5,3-1,8 M év) utóvulkáni tevékenység részben erdős vegetációt talált itt, részben édesvizi  mocsári lágyszárú növényeket, mint erröl a gejzírműködés hatásaként keletkezett limnokvarcitba (kovakő), zárt maradványok és a kovásodott, Kép opálosodott fák tanúskodnak. Egyes területeken a tónak lefolyása lehetett, ez indokolja, hogy a limnokvarcit pad nem összefüggő egységként, hanem lencsés-padosan borítja a dombot (Korlát-Ravaszlyuk tető). A régészeti leletek kőzetanyagának vizsgálata igazolta, hogy növényzárványos limnokvarcit és kovás opálos fán kívül átkovásodott, finom szemcsézett tavi üledék (hidrokvarcit) is előfordul.(Szakáll Sándor kőzetvizsgálat)

  1. Legelőször meg kell említenem Dr Simán Katalin ásatásait ,amely 1983-85, 1992 és 1994-ben 125 m" terület feltárására került sor ( Korlát-Ravaszlyuk-tető 329 m magas) Az ásatás egyik különlegessége egy 28000 éves( őskőkor) kőeszköz készítő műhely. 94 db eszköz közül  a  kaparók, pengék dominálnak, őket követik a vakarók majd a vésők. A nyersanyag java hidrokvarcit, limnokvarcit.
  2. 1896-ban 12 napos ásatást végzett a területen Mihalik József  (Tóhegy 344m, Leányhegy 354m) Itt cserepek, kőeszközök kerültek elő, ami egy 16000 éves újkőkori település nyomaira utalnak. A hegygerincen található egy 1650 m hosszú kősánc, belső magassága néhol eléri az 1 m-t, amit védelemre használtak. Ez azonban későbbi építésű, valószínű a késő bronzkori(i.e 1600-1200) embere épített. A Tóhegyről gyönyörű kilátás nyílik a környező településekre, a boldogkői várraKép    , szép időben ellátni Kassáig ,valamint meg lehet közelíteni a kősáncot is.
  3. 3.  Arka határában a Herzsaréten kutatott 1961-62 Vértes László régész, valamint korai halála után Saád Andor. " Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon"  című összefoglaló munkájának 17 fejezetében tette közzé. A kis területre korlátozódott ásatáson körülbelül 1500 eszközt és több mint 100 kg megmunkált szilánkot gyüjtött össze. Találtak rénszarvas- és lófogmaradványokat is. Sikerült összegyüjteniük a C-14 vizsgálathoz elegendő faszenet, amiből a groningeni rádiókarbon laboratóriumban a legalsó rétegek korát 17000 évesnek határozzák meg. 

    Mihalik J 1916,Vértes L 1965, dr Simán K 1986                             

             Varkoly Ferenc                                                                                                                                                                                                                                         

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Stuttgart

(Imre Körmendi, 2010.07.21 18:36)

Az 1960-as évek első felében járunk.Egy helyi lakosú kisfiú-még 10 éves sincs- a Tóhegyen barangol. Hirtelen felfigyel egy számára ismeretlen tárgyra a fűben.Fel veszi,zsebre rakja és haza viszi a fura dolgot.Otthon megmutatja a nagyapjának."Hát bizony ez egy vadászpuska töltény",mondja a szeretett nagypapa."Ezt bizony Varannai Lajos bácsi vesztette el"-folytatja a nagypapa.
Vidd csak át az öregnek,mert nekünk haszontalan dolog,de Lajos örülni fog neki.
A fiúcska át vitte a szomszédba a "Nagy vadásznak" a töltényt.Az öreg igen csak megörült neki és azt mondta: Jó fiú vagy hogy el hoztad nekem,ezért majd lövök neked ezzel a tölténnyel egy nyulat.
Azóta sem kaptam meg a nyulat,mert én távol kerültem szeretett falumtól,az öreg pedig már régen távozott az örök vadászmezőkre,de ha valahol nyulat látok,mindig eszembe jut életemnek ez a kis epizódja.